Növénytermesztés > EM-Bio a növénytermesztésben
Az EM nyújtotta előnyök a komposztálásban
EM-Bokashiról (komposzt) általában
„Bokashi” japán szó és annyit jelent, hogy „mindenfajta” (szerves anyag).
A szerves anyagok tápanyagul és élettérként is szolgálnak az oldatban lévő mikroorganizmusok számára, amelyek a szilárd anyagokhoz kötődve nagyobb biztonságosabban használhatóak fel, valamint jobban fel tudnak dúsulni.
EM-Bokashi:
A különböző biogén hulladékok az EM mikroorganizmusai segédletével történő komposztálás, ill. erjedés végtermékeként EM-Bokashi jön létre - ez az EM által erjesztett komposzt neve -, mely anaerob körülmények között érik, ami azt jelenti, hogy nem szabad levegőztetni.
Ez két lényeges előnnyel jár:
Az EM-technológiával történő komposztálásnál/erjesztésnél az anyagok szerkezete lényegesen nem változik, ezért a fű-, és fásszárú nyesedéket minél kisebbre kell aprítani. Minél sokrétűbb a keverék, annál jobb. Az anaerob erjesztésnél olyan anyagcseretermékek termelődnek, mint a vitaminok, enzimek és más bioaktív anyagok, amelyek által magasabb értékű tápanyagszint valósul meg és amely a növény optimális növekedését segíti elő.
Az összes biogén hulladék felhasználható a komposztáláshoz, mint pl. gabonakorpa, tönkölybúza, szecskázott szalma, konyhai és kerti hulladékok (hús és csontok nélkül, az ugyanis odavonzza a nem kívánt állatokat), szecskázott fahulladékok, tehén, sertés, baromfi és lótrágya, fű- és fásszárú nyesedék, lomb és sok más szerves anyag.
Az EM-Bokashi hatása
A talajélet javításával emeli a talaj minőségét. A szerves anyagok fejlesztése, ill. felépítése által a kezelt talaj kitűnő tápanyagforrássá válik.
EM-Bokashi |
Hagyományos komposzt |
Megerjedt |
Földdé alakul |
Anaerob |
Aerob |
Alacsony hőmérsékleten érik. |
Magas hőmérséklet képződése által a szerves anyagok oxidálódnak. |
Megforgatásra csak akkor van szükség, ha utólag anyagot adtunk hozzá (trágyát, szalmát stb.) |
Rendszeres átforgatásra van szükség. |
6-8 hét alatt elkészül. |
Az értékes anyagok nagy része így a többszöri megforgatás során kijut a szabadba. |
Az erjedés valamennyi csíra csírázóképességét gátolja. |
Ahhoz, hogy a szervesanyagot, növények rendelkezésére álló tápanyaggá lehessen átváltoztatni, a mikroorganizmusoknak nitrogénre van szükségük. Ezért van egy megfelelő C:N viszonyra szükségük a komposztálásra, ill. erjesztésre váró szerves hulladékoknak. Az optimális C:N aránynak nem szabad 20-30:1-es aránynál nagyobbnak lenni. A 7.oldalon lévő táblázat tájékoztatást nyújt a C:N arányokról a leggyakrabban használt komposzt alapanyagoknál.
Természetesen a tuják, tűlevelű fák „savanyú” hulladéka stb. külön kell, hogy erjesztésre kerüljön olyan növények számára, amelyek azt a környezetet kedvelik / szükségük van rá.(pl. rododendronok, áfonyák, tuják stb.).
EM-Bokashi előállítása földkeverő üzemben
1. Alapanyagszállítás
A biogén hulladékokat (amik 60%-ot tesznek ki) 1:20-as keverésű EM-BIO oldattal (aktivált EM - a mikroorganizmusok vizes oldata) szórjuk be, 1,5 liter / m 3 EM-BIO-t kijuttatva.
2. A kazal összerakása
60% biogén hulladék
35% szerkezetjavító anyag (pl. szalma, fásszárú nyesedék, lomb)
5% föld
100% a végleges anyag kb. 35-40%-os nedvességtartalmú legyen
A komposzthalom összeállításakor a komposztálandó anyagokat az összekeverési folyamat részeként egy 1:10-1:100-as EM-BIO oldattal - az adott alapanyag nedvességétől függően - szórjuk le. Az alapanyagok nem szabad, hogy túl nedvesek legyenek, ha mégis, akkor újra át kell forgatni a halmot. Minden újbóli átforgatás alkalmával az erős szagok elkerülése, valamint az anaerob erjedés újbóli elindítási miatt kiegészítő jelleggel 0,1 liter EM-BIO-t / m 3 kijuttatni.
3. Erjedési fázis:
Amennyiben a kazal elérte az optimális 35-40%-os nedvességtartalmat, akkor a következő 4-6 hét alatt ne forgassuk, vagy más módon levegőztessük. Tavasz és ősz között a kazal összesen 6 hét alatt elkészül, míg télen 8 hétre van szükség hozzá.
EM-Bokashi előállítása mezőgazdasági üzemben
1. A kazal összerakása
A komposzthalom összeállításakor a komposztálandó anyagokat az összekeverési folyamat részeként egy 1:10-1:100-as EM-BIO oldattal - az adott alapanyag nedvességétől függően - szórjuk le. Az alapanyagok nem szabad, hogy túl nedvesek legyenek, ha mégis, akkor újra át kell forgatni a halmot. Minden újbóli átforgatás alkalmával az erős szagok elkerülése, valamint az anaerob erjedés újbóli elindítási miatt kiegészítő jelleggel 0,1 liter EM-BIO-t / m 3 kijuttatni.
Összességében minden m 3 komposztálandó anyagnak legalább 1 liter EM-BIO-t kell kapnia, amíg a végleges állapotú kazal teljesen homogén nem lesz.
2. Az erjedési szakasz
Amennyiben a kazal elérte az optimális 35-40%-os nedvességtartalmat, akkor a következő 4-6 hét alatt ne forgassuk, vagy más módon levegőztessük. Tavasz és ősz között a kazal összesen 6 hét alatt elkészül, míg télen 8 hétre van szükség hozzá.
Ha folyamatosan új anyagokkal bővítjük a halmot és emiatt a már erjedésben lévő anyagokat is megmozgatjuk, akkor - hogy az erjedési folyamat ne álljon meg - 0,1 liter EM-BIO-t / m3 a beoltott anyagokra kijuttatni, míg a friss anyagokat 1 liter EM-BIO-val / m3 bepermetezni.
A különböző szerves anyagok C-N viszonya szárazanyagban
Ahhoz, hogy a szervesanyagot növények rendelkezésére álló tápanyaggá lehessen átalakítani, a mikroorganizmusoknak nitrogénre van szükségük. Ezért van a komposztálásra és erjesztésre váró szerves hulladékoknak egy megfelelő C-N viszonyra szükségük (a különböző szerves anyagok jó keveréke igen fontos).
Szerves tömeg |
Szén |
Nitrogén |
vizelet |
0,8 |
1 |
trágyalé |
2-3 |
1 |
fekáliák |
6-10 |
1 |
zöld növényi részek |
5-15 |
1 |
feketeföld |
5-20 |
1 |
trágyakomposzt |
10-20 |
1 |
vágott fű |
10-15 |
1 |
mezőgazdasági haszonállatok trágyája |
10-15 |
1 |
trágyarakás |
10-15 |
1 |
hüvelyes növények szalmája |
10-20 |
1 |
lucerna/ köztes termény |
15-25 |
1 |
szalmaszegény friss trágya |
20-25 |
1 |
konyhai hulladékok |
20-25 |
1 |
szalmában gazdag trágya |
25-30 |
1 |
fekete tőzeg |
30-40 |
1 |
városi szerveshulladék |
30-40 |
1 |
falevél |
30-50 |
1 |
gabonakorpa |
30-50 |
1 |
gabonatönköly |
50-80 |
1 |
gabonaszalma |
50-150 |
1 |
állott fűrészpor |
150-250 |
1 |
fűrészpor |
250-500 |
1 |
Mikrobális átalakításhoz 25-30 rész szén, 1 rész nitrogén C-N arány előnyös. Ha a C-N arány a keverékben túl nagy, akkor adjon hozzá arányosan nitrogéntartalmú szervesanyagot (olajpogácsát, állati ürüléket).