Bio-Perm Kft.


Go to content

Komposztálás

Növénytermesztés > EM-Bio a növénytermesztésben

Az EM nyújtotta előnyök a komposztálásban


  • komposztálás hatékonyságának növelése
  • fejlesztése, ill. felépítése a szerves anyagoknak
  • tápanyag-feltáródás hatékonyságának növelése
  • nincs szükség forgatásra
  • hideg erjedés
  • megmaradnak az anyagcseretermékek
  • a talaj mikrobális aktivitásának javítása
  • a talajban felhalmozódott növényvédőszer maradványok lebomlásának elősegítése
  • költségmegtakarítás


EM-Bokashiról (komposzt) általában

„Bokashi” japán szó és annyit jelent, hogy „mindenfajta” (szerves anyag).
A szerves anyagok tápanyagul és élettérként is szolgálnak az oldatban lévő mikroorganizmusok számára, amelyek a szilárd anyagokhoz kötődve nagyobb biztonságosabban használhatóak fel, valamint jobban fel tudnak dúsulni.

EM-Bokashi:
A különböző biogén hulladékok az EM mikroorganizmusai segédletével történő komposztálás, ill. erjedés végtermékeként EM-Bokashi jön létre - ez az EM által erjesztett komposzt neve -, mely anaerob körülmények között érik, ami azt jelenti, hogy nem szabad levegőztetni.

Ez két lényeges előnnyel jár:

  • Költségmegtakarítás : a komposztálódás közbeni gyakori átmozgatás munkafázisa megszűnik, ami által jelentősen csökken a munkaráfordítás, csekélyebb a gépek elhasználódása és az üzemanyag-ráfordítás.
  • A tápanyagok , mint pl. nitrogén megmaradnak az EM-Bokashi-ban és nem illannak el a légkörbe, mint ahogy az üvegházakban keletkező gázok. A nitrogén legfőképpen szervesen kötődik meg, ami azt jelenti, hogy kevesebb ásványosodik és ezáltal kevesebb mosódik ki, a talajvízbe.


Az EM-technológiával történő komposztálásnál/erjesztésnél az anyagok szerkezete lényegesen nem változik, ezért a fű-, és fásszárú nyesedéket minél kisebbre kell aprítani. Minél sokrétűbb a keverék, annál jobb. Az anaerob erjesztésnél olyan anyagcseretermékek termelődnek, mint a vitaminok, enzimek és más bioaktív anyagok, amelyek által magasabb értékű tápanyagszint valósul meg és amely a növény optimális növekedését segíti elő.

Az összes biogén hulladék felhasználható a komposztáláshoz, mint pl. gabonakorpa, tönkölybúza, szecskázott szalma, konyhai és kerti hulladékok (hús és csontok nélkül, az ugyanis odavonzza a nem kívánt állatokat), szecskázott fahulladékok, tehén, sertés, baromfi és lótrágya, fű- és fásszárú nyesedék, lomb és sok más szerves anyag.


Az EM-Bokashi hatása

A talajélet javításával emeli a talaj minőségét. A szerves anyagok fejlesztése, ill. felépítése által a kezelt talaj kitűnő tápanyagforrássá válik.

EM-Bokashi

Hagyományos komposzt

Megerjedt

Földdé alakul

Anaerob

Aerob

Alacsony hőmérsékleten érik.

Magas hőmérséklet képződése által a szerves anyagok oxidálódnak.

Megforgatásra csak akkor van szükség, ha utólag anyagot adtunk hozzá (trágyát, szalmát stb.)

Rendszeres átforgatásra van szükség.

6-8 hét alatt elkészül.

Az értékes anyagok nagy része így a többszöri megforgatás során kijut a szabadba.

Az erjedés valamennyi csíra csírázóképességét gátolja.

 

Ahhoz, hogy a szervesanyagot, növények rendelkezésére álló tápanyaggá lehessen átváltoztatni, a mikroorganizmusoknak nitrogénre van szükségük. Ezért van egy megfelelő C:N viszonyra szükségük a komposztálásra, ill. erjesztésre váró szerves hulladékoknak. Az optimális C:N aránynak nem szabad 20-30:1-es aránynál nagyobbnak lenni. A 7.oldalon lévő táblázat tájékoztatást nyújt a C:N arányokról a leggyakrabban használt komposzt alapanyagoknál.

Természetesen a tuják, tűlevelű fák „savanyú” hulladéka stb. külön kell, hogy erjesztésre kerüljön olyan növények számára, amelyek azt a környezetet kedvelik / szükségük van rá.(pl. rododendronok, áfonyák, tuják stb.).

EM-Bokashi előállítása földkeverő üzemben

1. Alapanyagszállítás
A biogén hulladékokat (amik 60%-ot tesznek ki) 1:20-as keverésű EM-BIO oldattal (aktivált EM - a mikroorganizmusok vizes oldata) szórjuk be, 1,5 liter / m 3 EM-BIO-t kijuttatva.

2. A kazal összerakása
60% biogén hulladék
35% szerkezetjavító anyag (pl. szalma, fásszárú nyesedék, lomb)
5% föld
100% a végleges anyag kb. 35-40%-os nedvességtartalmú legyen

A komposzthalom összeállításakor a komposztálandó anyagokat az összekeverési folyamat részeként egy 1:10-1:100-as EM-BIO oldattal - az adott alapanyag nedvességétől függően - szórjuk le. Az alapanyagok nem szabad, hogy túl nedvesek legyenek, ha mégis, akkor újra át kell forgatni a halmot. Minden újbóli átforgatás alkalmával az erős szagok elkerülése, valamint az anaerob erjedés újbóli elindítási miatt kiegészítő jelleggel 0,1 liter EM-BIO-t / m 3 kijuttatni.


3. Erjedési fázis:
Amennyiben a kazal elérte az optimális 35-40%-os nedvességtartalmat, akkor a következő 4-6 hét alatt ne forgassuk, vagy más módon levegőztessük. Tavasz és ősz között a kazal összesen 6 hét alatt elkészül, míg télen 8 hétre van szükség hozzá.

EM-Bokashi előállítása mezőgazdasági üzemben

1. A kazal összerakása

  • 60% biogén hulladék / trágya
  • 35% szerkezetjavító anyag (pl. szalma, fásszárú nyesedék, lomb)
  • 5% föld
  • 100% a kazal nedvességtartalma kb. 35-40% legyen


A komposzthalom összeállításakor a komposztálandó anyagokat az összekeverési folyamat részeként egy 1:10-1:100-as EM-BIO oldattal - az adott alapanyag nedvességétől függően - szórjuk le. Az alapanyagok nem szabad, hogy túl nedvesek legyenek, ha mégis, akkor újra át kell forgatni a halmot. Minden újbóli átforgatás alkalmával az erős szagok elkerülése, valamint az anaerob erjedés újbóli elindítási miatt kiegészítő jelleggel 0,1 liter EM-BIO-t / m 3 kijuttatni.

Összességében minden m 3 komposztálandó anyagnak legalább 1 liter EM-BIO-t kell kapnia, amíg a végleges állapotú kazal teljesen homogén nem lesz.

2. Az erjedési szakasz
Amennyiben a kazal elérte az optimális 35-40%-os nedvességtartalmat, akkor a következő 4-6 hét alatt ne forgassuk, vagy más módon levegőztessük. Tavasz és ősz között a kazal összesen 6 hét alatt elkészül, míg télen 8 hétre van szükség hozzá.

Ha folyamatosan új anyagokkal bővítjük a halmot és emiatt a már erjedésben lévő anyagokat is megmozgatjuk, akkor - hogy az erjedési folyamat ne álljon meg - 0,1 liter EM-BIO-t / m3 a beoltott anyagokra kijuttatni, míg a friss anyagokat 1 liter EM-BIO-val / m3 bepermetezni.

A különböző szerves anyagok C-N viszonya szárazanyagban


Ahhoz, hogy a szervesanyagot növények rendelkezésére álló tápanyaggá lehessen átalakítani, a mikroorganizmusoknak nitrogénre van szükségük. Ezért van a komposztálásra és erjesztésre váró szerves hulladékoknak egy megfelelő C-N viszonyra szükségük (a különböző szerves anyagok jó keveréke igen fontos).

Szerves tömeg

Szén

Nitrogén

vizelet

0,8

1

trágyalé

2-3

1

fekáliák

6-10

1

zöld növényi részek

5-15

1

feketeföld

5-20

1

trágyakomposzt

10-20

1

vágott fű

10-15

1

mezőgazdasági haszonállatok trágyája

10-15

1

trágyarakás

10-15

1

hüvelyes növények szalmája

10-20

1

lucerna/ köztes termény

15-25

1

szalmaszegény friss trágya

20-25

1

konyhai hulladékok

20-25

1

szalmában gazdag trágya

25-30

1

fekete tőzeg

30-40

1

városi szerveshulladék

30-40

1

falevél

30-50

1

gabonakorpa

30-50

1

gabonatönköly

50-80

1

gabonaszalma

50-150

1

állott fűrészpor

150-250

1

fűrészpor

250-500

1

Mikrobális átalakításhoz 25-30 rész szén, 1 rész nitrogén C-N arány előnyös. Ha a C-N arány a keverékben túl nagy, akkor adjon hozzá arányosan nitrogéntartalmú szervesanyagot (olajpogácsát, állati ürüléket).



Back to content | Back to main menu